Családanyu

Márton nap kapcsán

Ez is egy jeles nap, ráadásul hazai! 🙂

Sok tematikus játékot tervezhetünk e napra, illetve bármelyikre amikor Márton nap kapcsán mesélünk és foglalkozunk a gyermek(ek)kel.

forrás

Lássuk először is Márton nap és a liba kapcsolatának eredetét:

A történet szerint mikor Mártont püspökké akarták választani, viszont ő olyan szerény volt, hogy nem akarta elvállalni, és a libák közé bújt. Nem is találták volna meg, ha a libák el nem kezdtek volna hangosan gágokni.

Érdekesség Márton nap kapcsán:

Már az ókori Rómában is ezen nap volt a téli évnegyed kezdőnapja, egyben a gyógyítás istenének, Aesculapiusnak a napja is, de ludat vágtak le, ami viszont Mars hadisten szent állata volt, mivel egyszer megmentették Rómát a galloktól (azok éjszaka olyan csendben próbáltak támadni, hogy ha a lúdak nem ébrednek fel és gágognak hangosan, nem hallották volna meg a rómaiak). A ludat latinul “avis Martis” -nak azaz Mars madarának nevezték, amiben a Martis szó majdnem Mártonnak hangzik, így maradhatott a lúdlakoma ezen a napon később, a keresztény időkben is.

Később, Szent István király korában is nagy tisztelet övezte Szent Mártont, olyannyira, hogy István a zászlajára is hímeztette Márton képét. Egyszer pedig Istvánt és az országot egy álmon keresztül mentette meg, ezért Mária után Szent Márton az ország patrónusa.

Márton napi szokások

E nap a lakodalmak kezdetének napja is, sőt, ezen a napon lehetett először megkóstolni az újbort.
Úgy tartották, az e napra levágott lúd mellcsontja megmutatja a közelgő időjárást: ha fehér, akkor havas lesz a tél, ha barna, akkor esős, ha pedig ködös, akkor szürke lovon.
Márton vesszeje pedig egy olyan sokágú faág, amit a pásztorok adtak a gazdáknak. Átadásakor sokszor mondtak Márton-köszöntőt is, melyben jó egészséget kértek a gazdára, háznépére és állataira is. Ennek a vesszőnek varázserőt tuljadonítottak: kitűzték az ólak tetejére és tavasszal ezzel hajtották ki az állatokat a legelőre, nehogy bármi bajuk essen, hiszen e vessző hitük szerint megvédte őket, sőt, a termőfákat is megveregették a vesszővel, hogy jó termésük legyen.
Mondások még e nap kapcsán: “Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben át éhezik”

Időjárásjóslások e napon

Régebben sokszor ilyenkor esett le az első hó. Ha így történt, akkor hosszú, kemény telet jósoltak és azt mondták: “Szent Márton püspök fehér lovon jött”. Ha nem esett le a hó, vagyis “barna lovon jött”, akkor úgy tratották, Karácsonyig nem is fog havazni. “Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, ha borús, akkor borongós”
További mondás: “Ha Márton napján a lúd jégen áll, akkor Karácsonykor sárban jár”
További megfigyelések: ha jégeső esik, akkor korán jön a tavasz, de ha simán csak esik, az nem jó, mert rendszerint utána fagyni fog, majd szárazság várható.

Libás versek, mondókák és mesék:

Verseghy Erzsébet: Libanátha
Jankovics Ferenc: Libák

Libás mondókák a Picibabán
és az Ovisélet blogon
végül az Okosanyán
Márton napi versek, mondókák
ZöldVilágom Márton napi versei

Szent Márton legendája (mese a köpenyfelezésről)
Grimm: Az aranylúd (Youtube-on is fent van)
Grimm: A libák és a róka

Libás ötletek kreatívkodáshoz

(a képekre kattintva érhettek el a forrásoldalra)

Források:

Print

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!